Szakmai beszámoló –Napsugaras Táncházsorozat 2022.
A táncházsorozat a Csoóri Sándor Alap – Járd ki a lábam – Agóra Táncház Szolnokon elnevezésű projekt keretében valósult meg (CSSP-TANCHAZ-2022-0301)
2022-23-ban a Karácsonyi Játszóházunk a Farsangi alakoskodó felvonulás, illetve a „Napsugaras Nyár” szünidei programsorozat színvonalát nagymértékben emelte a pályázati forrásból finanszírozott népi zenekarok, néptáncegyüttes, és táncoktatók közreműködése. 2022. december 10.-én a Karácsonyi játszóházunk programelemeként a Sodrás Népzenei Kisegyüttes a Szolnoki népdalkör közreműködésével adott adventi koncertet. 2023. február 12-én a Városi Disznótoros és Helyi Termékek Vására elnevezésű városi rendezvényen tartottuk meg a már hagyománnyá szerveződő maskarás felvonulásunkat énekléssel, zajkeltéssel, dramatikus jelenetek előadásával. A Debrecenből érkező Szeredás Népzenei Együttes szolgáltatta a muzsikát, az utcai táncbemutatónál és a táncházban a Cuháré Néptáncegyüttes tagjai voltak segítségünkre. A nyári időszakban vendégünk volt a szegedi illetőségű Mentés Másként Együttes és Számfira Máté néptáncoktató, akik moldvai táncokkal, énekekkel, hangszerekkel ismertették meg a táborozó gyerekeket, akik betekintést kaphattak a dél-alföldi táncok alapjaiba is.
A családoknak megrendezett Karácsonyi Játszóházaink alkalmával elsősorban kézműves tevékenységekkel hangolódunk minden évben az ünnepre. Idén a rendezvényt teljesebbé tette, hogy a tárgyi kultúra mellett megjelent az éneklés és zene is. Megszólaltak a népi kultúránkban föllelhető közismert és kevésbé ismert karácsonyi énekek, melyek közül néhány a közönség bevonásával csendült fel. Az adventi várakozás jegyében zenés gyertyagyújtást tartottunk, ahol a kisebbekkel a táncos mozgáselemek is megjelentek. A programon a tánc nem kapott hangsúlyos szerepet, a hagyományt szem előtt tartottuk, miszerint az advent időszaka az elcsendesedés ideje, ahol nem volt helye a nagy mulatozásoknak.
A farsangi felvonulás esetében az előző év sikeressége nyomán a Városi Disznótoros és helyi Termékek Vására rendezvényhez kapcsoltuk a programot, mely az Aba Novák Agóra Kulturális Központ előtti téren zajlott. Tematikájában is erősíttette egymást a két programelem. Például a hagyományos farsangi szövegekben fontos szerepe van a disznóvágásnak, az adománygyűjtésnél a feldolgozott termékeknek. A Szeredás Együttes tagjai otthonosan mozogtak a hagyományos dramatikus jelenetek előadásában, mint a kecskevásározás, medvetáncoltatás, huszárjelenet, vagy a tréfás esketés. Az autentikus jelmezekben előadott humoros epizódok nagy sikert arattak a vásári forgatagban, és értő közönségre találtak. A Cuháré Táncegyüttes jászsági mulatsággal szórakoztatta a járókelőket, akik közül többen szívesen bekapcsolódtak a közös táncolásba is.
Ebben a pályázati időszakban hívtuk el először Számfira Mátét és a Mentés Másként Együttest. Céljaink között szerepel, hogy törzsközönségünk évről évre új zenekarral, táncoktatóval találkozzon. A szegedről érkező zenészek rövid koncertet adtak, meséltek a hagyományos moldvai viseletekről és hangszerekről a gyerekeknek. Fábri Géza népzenetanár is, így külön kérésre az egyik tanítványát is magával hozta. Ezt azért tartottuk fontosnak, hogy a gyerekek lássák, az ő korosztályuk is szívesen foglalkozik a népművészet ezen ágával. Számfira Máté (Népművészet Ifjú Mestere) fiatalos lendületével gondoskodott róla, hogy élvezettel tanulják a gyerekek a kezes, pálmácska, ördög útja, hoina moldvai körtáncokat, majd a dél-alföldi oláhos és csárdás alaplépéseit.
Célunk az is, hogy a helyi népművészettel foglalkozó társulatokkal minél korábban találkozzanak a fiatalok, akikből majd az értő felnőtt közönség esetleg a néptáncos utánpótlás is kinevelődhet.
A fent említett alkalmakon kívül 2023. január-május között az óvodás korosztálynak szerveztünk Cécóbál elnevezéssel táncos csoportfoglalkozásokat. Az 1 órás programra az óvónők hozták el csoportjaikat, ahol közös játék- és daltanulás, az adott időszakra jellemző néphagyományok élményszerű feldolgozása és egyszerű táncmotívumok megtanulása zajlott. A 4 alkalom témái a farsangi alakoskodás, az 1848-as forradalom és a pünkösdi népszokások voltak. Ezek a táncházak saját dolgozó közreműködésével valósultak meg, így pályázati támogatásra nem volt szükség.